A célközönség meghatározása nélkül nincs jó kontent

Szinte közhelyes lesz ez a kis blogbejegyzés, de annál fontosabb. Egy iránytű, amit tervezésénél mindig elő tudunk venni. Egy világítótorony, amely a brainstorming viharában állandó fénnyel kell hogy égjen. Egy sarokpont, egy origó, egy fundamentum, és sorolni lehetne még a közhelyeket és jó dumákat, de az a lényeg, hogy a célközönségünk és a saját szervezetünk hozzájuk mért viszonyának lehető legpontosabb meghatározása az egyik legfontosabb feladatunk lesz a tervezés során. Ezzel nem csak a saját helyzetünket tesszük könnyebbé, de a produkcióban részt vevő összes munkatársét, alkotóét, és nem utolsó sorban majd a nézőét. Hasznosulás! Egyértelműbb lesz az üzenetünk, határozottabb a kommunikációnk. Miért is ne érné meg ráfordítani az időt, hogy aztán a jövőben a ráfordított idő sokszorosan meghálálja majd magát? Arról nem beszélve, hogy a pontos tervezéssel előkészített film fogyasztási statisztikáiból sokkal pontosabb eredményképet kaphatunk majd a kampány zárultával, amivel sokkal jobban tudunk magunk is tanulni a jövőre vonatkozóan. Ennek az ellenkezője pedig maga a káosz, az esetlegesség, az fifti-fiftik világa, ami maradjon meg az amatőröknek. Akkor lássuk hát, mit is kellene felmérnünk. Alább egy táblázat, amelynek minden egyes rubrikájába tudnunk kell egy határozott mondatot, felsorolást, víziót virtuálisan beírni, enélkül ne álljunk neki a film tervezésnek.

 

Téma Válasz
A cégünk vagy szervezetünk terméke, vagy szolgáltatása jellemzően milyen korosztálynak szól?
Nők, vagy inkább férfiak követnek minket, vásárolnak, kikkel találkozunk többnyire a kommunikáció során?
Egy szűkebb és vagyonosabb, vagy általánosabb, terjedelmesebb csoportnak szól-e a termékünk, és az adott kampányban milyen státuszú csoportot szeretnénk megszólítani?
Hol élnek az ügyfeleink? Városban? Vidéken? Egy adott területen? Mindenütt? Milyen kulturális közegben élnek, mozognak, érzik jól magukat?
Jellemezd néhány szóval, frázissal, részletes jellemzővel, hogy az előző három kritériummal leszűkített csoport milyen típusú problémákkal küzd, mire vágyik, vélhetően mit szeretne orvosolni, megváltoztatni az életében, milyen közös célok jellemzik a halmazt?
Gondold át, hogy eme a halmaz mekkora szeletét éri el jelenleg a céged/szervezeted és mérd fel reálisan, hogy mekkora a még elérhető terület, vagyis hogy potenciálisan mekkora a kontent lehetséges terjedési határterülete, vagyis maximális hatásköre.
Próbáld beleélni magad egy pár percig, hogy egy az egyben a célcsoport tagja vagy. Te miképpen reagálnál szerinted, hogy ha egyszer csak egy bizonyos, az érdeklődési körödnek megfelelő, téged jól megszólító film kerülne eléd és ha egy téged megtaláló, de nem jól megszólító, hiteltelen? Milyen érzelmi reakciód lenne?
Egy releváns film hatására mennyire éreznél késztetést, hogy cselekedj? (vásárolj, utánajárj, felkeressed, írj nekik, megosszad ismerősöddel, stb.) Szerinted az adott helyzetben célcsoport tagként könnyedén és gyorsan cselekednél, van erre mód?
Most térjünk vissza a pozíciónkba, és mérlegeljük, hogy a kampányunk célja egyezik-e a célcsoport céljaival. A válasz igen, vagy nem lesz, viszonylag könnyű és őszinte választ kell adni.
Gondold végig, hogy a filmet hol szeretnéd futtatni és mérjed fel, hogy az adott felületet mennyire használják aktívan a célközönséged tagjai. Aktívak például a facebookon, olvassák a hírleveled, vagy a weboldalon pörög a forgalmad?
Mérd fel, hogy a célcsoport honnan szerzi az információkat? Például a meglevő követők, vásárlók a cégeddel, szervezeteddel milyen platformon, milyen alkalommal ismerkedtek meg, honnan gyűjtötted be a meglevő ügyfeleket.
Hiszel benne, hogy az adott kampánnyal tényleg jobbá teszitek majd az ügyfelek életét? Tényleg hasznos lesz nekik a végeredmény? Ugye egy nagy „igen” a válasz.

 

Mit keres ez a téma egy filmgyártó cég blogjában? Őszintén szólva, tök jogos, hogy ez itt áll.

Amikor minket megkeres az ügyfél, nagyon-nagyon jó, ha mindezekkel már tisztában van. Az a tapasztalatunk, hogy ha valaki pontosan ismeri a célközönségét, akkor sokkal pontosabban határolt kommunikációs területen mozognak a tervei. Bizonyos nem oda illő elemeket, stílusokat, tartalmi megfontolásokat nagyon gyorsan és határozottan képes kizárni az ötleteléskor, mert látja a benne rejlő veszélyeket. Ezeket a „veszélyes” ötleteket képes áttranszponálni a célcsoport nyelvére, hogy ha maga az ötlet értéket rejt magában. Az érték sok minden lehet, de célcsoportonként változik azok intenzitása, amplitúdója, periódusa, iránya. A célcsoport motivációit jól ismerő médiatervező képes azokat a lehetőségeket mindvégig szem előtt tartani, amelyekkel a célcsoport élni tud majd a film eredményeképp. Sőt, minden egyes felmerülő ötletet és elképzelést, akár víziót (sőt, fokozzuk: akár felső-vezetői víziót!) ehhez képes igazítani és a nem odaillő vadhajtásokat ezen motivációk megszólítása érdekében képes megmetszeni. Magyarul, akár az ügyvezetőt „le lehet oltani”, hogy ha nem a célközönségnek megfelelő stratégiai elemeket próbál útra bocsátani.

Amikorra a mi kis alkotó csapatunk képbe kerül, vagyis kell neked egy, a tudatosságodat továbbszőni képes stáb, aki képes az összeállt ötleteket egy homologizált audiovizuális formába önteni, addigra már teljesen tiszta célokat látsz maga előtt. A mi munkánkat is ezekhez a célokhoz mérve fogod tudni értékelni. Tőlünk a tudatosság birtokában nem azt várod, hogy menet közben, a kamera mögött állva helyetted kitaláljuk, hogy a célcsoportnak mi lesz majd a jó, hanem azt, hogy mi lesz a megfelelő kameramozgás és fényhatás a mozi szempontjából, miképpen tudunk minél minőségibb formát adni a A CÉLCSOPORTOD ÁLTAL MEGHATÁROZOTT és SAJÁT MAGAD ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT tartalomnak. A tartalom lesz a híd az ügyfeled és a céged között. Bill Gates 1995-ben megmondta, hogy hosszú távon nincs az a puszta formalitás, amivel hosszú távon felszínen lehet maradni, mert végül úgyis a lényeg lesz a lényeg, a tartalmad: Content is King!

Tehát még egyszer: a célcsoportod célokat követ, ehhez motivációt, eszközöket a céged/szervezeted biztosít, a tartalmat a médiatervező, kommunikációs szakember, PR-es álmodja meg az előbbiek figyelembe vételével. Mi pedig ezt a három igényrendszert egy közös értékrendszer mentén formai koncepcióba öntjük és megvalósítjuk, létrehozzuk azt a formátumot, ami a célcsoport eredeti céljainak megfelel. Ez esetben ugyanis magával a filmmel visszaérünk az eredeti célokhoz, és mi magunk nem a médiatervező, vagy PR-szakember, vagyis a mi megbízónk személyes preferenciáit, elképzelései, akár mondhatni hóbortjait fogjuk követni, hanem a célcsoport „szent és megváltoztathatatlan” céljait.

 

A célcsoport céljaival bennünket is képbe kell hozni. Rendszerint rákérdezünk az előkészítő beszélgetések során. Izgalmas a sokféle célokat megismerni, hiszen mindig más és más összetételű és igényű közönséget próbálunk elérni. Enélkül biztosan nem fogunk nekiállni, hogy ne lássuk, mi lenne a célcsoport célja, de hidd el, jobban jársz, ha ezt jó előre magad próbálod minél pontosabban felfedezni.